A mai bejegyzésben egy kicsit aprólékosabban vesszük szemügyre azt, hogy mit jelent a székhelyszolgáltatás és a központi ügyintézés, milyen a viszonyuk, és hogy ennél a kettőnél mire kell vigyázni.
Az az alapvetés, hogy a központi ügyintézés és a székhely címe ugyanaz. DE!
Ettől el lehet térni, de csak akkor, hogyha az a létesítő okiratba feltüntetésre kerül, és a cégbíróság bejegyzi.
Mit jelent pontosan az, hogy központi ügyintézés helye?
Azt jelenti, hogy itt történik a maga a döntéshozatal, ami konkrétan a céget érinti. Innen irányítják a céget, és itt van a menedzsment is.
A központi ügyintézés nem terjed ki arra, hogy az ügyfeleket fogadják vagy egyéb, a tevékenységükkel kapcsolatos dolgokra. Itt nem a létesítő okiratban leírt tevékenység végzése folyik, hanem a minden olyan egyéb más tevékenység, amely a társaság helyes működéséhez szükséges.
A székhelyszolgáltatás egy roppant praktikus dolog, de, hogy ha nem a székhelyszolgáltatás címén történnek a fentiekben leírtak, akkor az iratokat előkészítő személynek mindenképpen kell azt jelezni, hogy a létesítő okiratba feljegyzésre kerülhessen.
Székhelyszolgáltatás - Székhelyszolgálat, központi ügyintézés
Kötelező cégmódosítás, Betéti társaságok 2.
Előző cikkben már elkezdtem kifejteni, hogy ez év, 2015. március 15-ig a betéti társaságok és a közkereseti társaságok kötelezően át kell, hogy nézzék a létesítő okirataikat, és össze kell hasonlítaniuk a hatályos Ptk. megfelelő szakaszaival.
Ahogyan azt már szintén említettem, ez a módosítás költségmentes, de csak akkor, ha a kötelezőkőn kívül, például székhely, székhelyszolgáltatás címe nem változik. Lehet ez a változás akár e-mail címbeli változás is, de most az irreleváns a számunkra.
De nézzük most meg, hogy mikre is kell nagyon odafigyelni.
Ha olyan rendelkezést tartalmaz a létesítő okirat, amely kimondja, hogy egyes tagot vagy tagokat megfoszt szavazati jogától, akkor meg kell, hogy szólaljon a fejünkben a vészjelző, mert minden erre irányuló kinyilatkoztatás semmis.
Nem lehet a társaság ügyvezetője olyan személy, aki nem tagja a társaságnak. Eszük ágába ne legyen olyan személyt beírni ügyvezetőnek, aki nem szerepel a tagok listája között.
Jó, ha tudjuk, hogy ha a társaság tagjai között halál következik be, akkor az örökös, amikor taggá válik, nem kötelező, hogy bármilyen vagyoni hozzájárulást tegyen.
A harmadik személyekkel szembeni helytállási kötelezettség szigorúan kötött. Semmilyen módon nem lehet eltérni attól, amely a Ptk. -ban szerepel.
A társasági jogviszony megszűnése esetén, elszámolási kötelezettséggel kell számolnunk. Ha az ilyen jellegű rendelkezés kizárást, korlátozást vagy hátrányosabb helyzetet teremt ahhoz képest, amelyet a Ptk. megenged, akkor az mindenképpen semmis.
Akkor ennyi is lenne a székhelyszolgáltatás 2015 témánk aktuális kis kitérője röviden.
Remélem, hogy így egy konkrétabb képet tudtam festeni mindenki számára. De, ha ennél is bővebb információt szeretnének, akkor bátran ajánlom Önöknek a linkelt oldalt.
Utolsó kommentek