Székhelyszolgáltatás - A legjobb választás!!

0

A mai székhelyszolgáltatás bejegyzés alkalmával, górcső alá vesszük, hogy a székhelyszolgáltatás és a központi ügyintézést hogyan és kinek kell bejelenteni.

Sokak számára nem volt egyértelmű, hogy mi a helyzet a központi ügyintézéssel.

Erről már egy régebbi bejegyzés során részletesebben írtam, de nézzünk meg egy két dolgot ismétlés gyanánt.

Először is szeretném leszögezni, hogy az, hogy nem tudják pontosan, hogy mi a különbség a kettő között, nem róható fel senkinek sem.

Az ügyvédjüktől vagy jogászuktól mindenképpen kérjenek erről egy részletes tájékoztatást.

Az ügyintézés és a székhely elválhat egymástól.

Ezt ugyanaz a törvény engedi, mint amelyik szintén kimondja azt is, hogy alapszabályként a kettő ugyanaz és egy helyen található.

Azt is megbeszéltük abban a bizonyos cikkben, hogy a központi ügyintézés tulajdonképpen a társaság menedzsmentjének ad otthont, és itt nem folytatnak a működéssel kapcsolatos tevékenységet.

Azt különböző helyeken, irodákban teszik meg.

Viszont itt kell lenniük azoknak a papíroknak, amelyeket a társaságnak őriznie, és tárolnia kell.

Ennyi ismétlés elég is volt.

A következő székhelyszolgáltatás cikkben, már ténylegesen fogunk foglalkozni azzal, hogy kinek és miért kell bejelenteni a központi ügyintézés helyét.

Valamint, hogy milyen módok vannak erre.

Tovább haladunk az iratőrzés problematikájával, a székhelyszolgáltatás témánkon belül.

Ahogyan azt már előzőleg is megemlítettem, sok probléma és félreértés adódik abból, hogy végül is kinek kell megőriznie a dokumentumokat.

Az adózó társaságnak, avagy a társaság könyvelőjének?

Adózás rendjéről szóló törvényt alapul véve, a társaság kötelessége, hogy ügyeljen saját irataira.

Mégis nagyon sokszor előfordul az a helyzet, amikor adóellenőrzésnél jönnek az adóhivataltól, és a társaság nem találja a saját könyvelési dokumentumait.

Arra hivatkoznak általában ilyenkor, hogy a könyvelő őrzik azokat.

Ezzel kettő probléma van.

Az első probléma, amit már többször is említettem, hogy alapszabályként ez az adózó kötelessége, és emiatt nem is háríthatja át másra azokat.

A második probléma, hogy, ha tényleg a könyvelőnél van, és tényleg ő őrzi, akkor fel kell mutatni az erről szóló megállapodást, amelyet a könyvelővel kötött.

Bizony!

Megállapodást kell kötni, amelyben leírják, hogy a könyvelő vállalja a felelősséget a könyvelési iratokért, tehát nála lesz megtalálható, és ő is őrzi határozatlan vagy határozott ideig.

A második, hogy a megállapodásban benne kell lennie annak is, hogy mely dokumentumok lettek átadva.

Vagyis kell egy átadás – átvételi jegyzőkönyv is.

A NAV –tól érkezett személyek a megállapodás esetében kérni fogják a fent említetteket, és, ha minden rendben van, akkor a könyvelőtől fogják elkérni az iratokat.
Így az elvesztéséért sem kell felelősséget vállalni.

Egy biztos, hogy a könyvelők párhuzamosan több 10, akár 20 céget is könyvelnek egyszerre, ezért nagy a valószínűsége, hogy nem fogják elvállalni, mert erre már nem lesz kapacitásuk, ami teljes mértékben érthető.

Az iratőrzés kérdését, ezennel tisztázottnak vélem a székhelyszolgáltatás blog témáján belül.

Érdemes többször felhozni a székhelyszolgáltatás során, hogy miért kifizetődő az, hogy a székhely IPA –mentes településen van bejelentve.

Az IPA azt jelenti, hogy iparűzési adómentes. Ez az adónem nem központilag van szabályozva olyan értelemben, hogy kiadták területi szintre. Meg van szabva, hogy az önkormányzatok autonómiájuk alapján, meghatározhatják saját maguknak, hogy ki vetik –e ezt az adót a településre vagy sem.

Egyre kevesebb és kevesebb ilyen településről számolhatunk be, amely IPA – mentes.

A székhelyszolgáltatás, székhelyszolgálat szépsége ebben rejlik, hogy olyan információkat tudhatunk meg, olyan kedvezményes szolgáltatásokat vehetünk igénybe, amelyet nem gondoltunk volna, mert nem volt senki, aki előtte megadta volna számunkra a megfelelő információt.

Érdemes IPA –mentes helyre kérni a székhelyet a székhelyszolgáltatás során.

Az IPA során a korrigált nettó árbevételnek a 2% - át kell kifizetni. Ez érthetőbben kifejezve azt jelenti, hogy a bevételből lejön az anyag költség és az alvállalkozók költsége.

Minden más megmarad, még a bérleti díj is, a bérek díja, minden, és ebből a nagy összegből számítják ki azt a bizonyos 2% -ot.

Ezért is éri meg az IPA településen igényelni székhelyet, a székhelyszolgáltatás során.

A székhelyszolgáltatás témánkon kicsit túlmutató, de egy igen érdekes probléma válaszát hoztam el. Mostanában elég gyakran fordul elő az a kérdés, hogy kinek a felelőssége az, hogy ha az adózó iratait az adóellenőrzés során nem találják.

Az ellenőrzés során, a NAV kéri a könyvelési dokumentációkat, mert csak ezek alapján tudja elvégezni a szükséges dolgokat.

Ilyenkor a NAV kéri az adózótól azokat a bizonyos iratokat. Sokszor fordul elő az, hogy az adózó arra hivatkozik, hogy nem nála, hanem a könyvelőjénél található meg minden dokumentáció, ezért nem tudja odaadni az adóhatóságnak ellenőrzésre.

Nagyon fontos figyelni arra, hogy alapvetően az adózónak kell megőrizni ezeket a bizonyos dokumentumokat, akár székhely vagy a székhelyszolgáltatás bejelentett címén. A lényeg, hogy amikor kell, akkor elérhető legyen.

Csak abban az esetben fogja elfogadni a NAV azt a kifogást, hogy a könyvelőnél vannak az iratok, hogy ha arról az adózó és a könyvelő írt egy megállapodást, amelyből tisztán és világosan kivehető, hogy az iratanyag őrzését a könyvelő vállalta.

Minden más esetben, hogy ha nem találják a székhelyszolgáltatás, valamint a székhelyen a szükséges iratanyagot, akkor a felelősség automatikusan az adózót terheli, kivéve persze abban az esetben, amit fentebb említettem, hogy van róla egy nyilatkozat, hogy a könyvelő őrzi meg.

A székhelyszolgáltatás témánknak ez már a határ „területe”, de mindenképpen érdemes, ha széles körben vagyunk tájékozottak, hogy ne érjen váratlan meglepetés.

Ha szeretnének a székhelyszolgáltatás igényléséről több mindent tudni, és kedvező áron igényelni azt, akkor keressék fel a linkelt szolgáltató oldalát.

A mai bejegyzésben egy kicsit aprólékosabban vesszük szemügyre azt, hogy mit jelent a székhelyszolgáltatás és a központi ügyintézés, milyen a viszonyuk, és hogy ennél a kettőnél mire kell vigyázni.

Az az alapvetés, hogy a központi ügyintézés és a székhely címe ugyanaz. DE!

Ettől el lehet térni, de csak akkor, hogyha az a létesítő okiratba feltüntetésre kerül, és a cégbíróság bejegyzi.

Mit jelent pontosan az, hogy központi ügyintézés helye?

Azt jelenti, hogy itt történik a maga a döntéshozatal, ami konkrétan a céget érinti. Innen irányítják a céget, és itt van a menedzsment is.

A központi ügyintézés nem terjed ki arra, hogy az ügyfeleket fogadják vagy egyéb, a tevékenységükkel kapcsolatos dolgokra. Itt nem a létesítő okiratban leírt tevékenység végzése folyik, hanem a minden olyan egyéb más tevékenység, amely a társaság helyes működéséhez szükséges.

A székhelyszolgáltatás egy roppant praktikus dolog, de, hogy ha nem a székhelyszolgáltatás címén történnek a fentiekben leírtak, akkor az iratokat előkészítő személynek mindenképpen kell azt jelezni, hogy a létesítő okiratba feljegyzésre kerülhessen.