Székhelyszolgáltatás - A legjobb választás!!

2018-ban is folytatódnak akcióink. Ennek megfelelően 2018-ban is kedvezményesen fizethet elő székhelyszolgáltatásra Budapesten, a VI. vagy II. kerületekben. Az akciós ár 19.900 + áfa, amely tartalmazza az ügyvédi munkadíjat is, vagy ha úgy tetszik 1 Ft-ot számlázunk ügyvédi munkadíj gyanánt.

Az akció vonatkozik az Újlengyeli székhelyszolgáltatásra is. Újlengyelben iparűzési adó mentesség van, vagyis a kirótt iparűzési adó nagysága 0 %. Itt is az ügyvédi munka díja 1 Ft. 

Mindkét esetben az ügyvédi munkadíj vonatkozik cégalapításra és cégmódosításra is.

Székhelyszolgáltatás és ezen belül kötelező cégmódosítás bejegyzésem második részéhez értünk, ahol még több mindent megtudhatnak erről a mai napon.

A székhelyszolgáltatás igénylése során több féle szolgáltatást választhatnak, például cégalapítást vagy cégmódosítást, esetleg könyvelést is, hogy ha úgy tetszik.

Ezáltal nem csak az ügyvédi irodákhoz tudnak fordulni, amikor be szeretnének adni kötelező cégmódosítás papírokat, hanem a székhelyszolgáltató ügyvédjéhez is.

A kötelező cégmódosítás nem merül ki ennyiben, mert azt is érdemes tistázni, hogy milyen esetekben, milyen költésgek merülhetnek fel.

Fontosnak érzem azt, hogy ez tisztázásra kerüljön, mert nem egyértelmű mindenki számára, hogy milyen költségek merülhetnek fel.

Először is, amit mindenképpen tudni kell, hogy alapvetően a kötelező cégmódosítás költségmentes vagyis ingyenes.

Hogyan lehet ingyenes a kötelező cégmódosítás?

Erre a következő bejegyzésben fogják megkapni a megfelelő választ. Tartsanak velem akkor is!

A cégmódosítás a székhelyszolgáltatás témánkon belül is nagyon fontos szerepet tölt be, főleg hogy ha a kötelező cégmódosítás 2016 -os dátumára gondolunk.

2016. március 15-én van a 2 éves haladéknak a "lejárati" ideje, ami azt jelenti, hogy bizony eddig a pillanatig be kell, hogy érkezzenek a kötelező cégmódosítás kérelmek az illetékes Cégbíróságokhoz mindn esetben.

A dátumot a 2014. március 15-i Polgári Törvénykönyv újított változatának a hatálybalépése adta meg, amely alapján a gazdasági társaságok 2 évet kaptak arra, hogy benyújtsák a kötelező cégódosításaikat.

A kötelező cégmódosítás azokra az elemekre terjed ki, amelyeket a Törvénykönyv újításával hoztak egységbe, emiatt minden olyan cég, amelynek a társasági szerződése nem felel meg ezeknek a követleményeknek, ennek megfelelően kell, hogy átalakítsa.

A további tudnivalókról a következő székhelyszolgáltatás, kötelező cégmódosítás 2016 bejegyzésben lesz részleteiben szó.

0

A mai székhelyszolgáltatás bejegyzés alkalmával, górcső alá vesszük, hogy a székhelyszolgáltatás és a központi ügyintézést hogyan és kinek kell bejelenteni.

Sokak számára nem volt egyértelmű, hogy mi a helyzet a központi ügyintézéssel.

Erről már egy régebbi bejegyzés során részletesebben írtam, de nézzünk meg egy két dolgot ismétlés gyanánt.

Először is szeretném leszögezni, hogy az, hogy nem tudják pontosan, hogy mi a különbség a kettő között, nem róható fel senkinek sem.

Az ügyvédjüktől vagy jogászuktól mindenképpen kérjenek erről egy részletes tájékoztatást.

Az ügyintézés és a székhely elválhat egymástól.

Ezt ugyanaz a törvény engedi, mint amelyik szintén kimondja azt is, hogy alapszabályként a kettő ugyanaz és egy helyen található.

Azt is megbeszéltük abban a bizonyos cikkben, hogy a központi ügyintézés tulajdonképpen a társaság menedzsmentjének ad otthont, és itt nem folytatnak a működéssel kapcsolatos tevékenységet.

Azt különböző helyeken, irodákban teszik meg.

Viszont itt kell lenniük azoknak a papíroknak, amelyeket a társaságnak őriznie, és tárolnia kell.

Ennyi ismétlés elég is volt.

A következő székhelyszolgáltatás cikkben, már ténylegesen fogunk foglalkozni azzal, hogy kinek és miért kell bejelenteni a központi ügyintézés helyét.

Valamint, hogy milyen módok vannak erre.

Tovább haladunk az iratőrzés problematikájával, a székhelyszolgáltatás témánkon belül.

Ahogyan azt már előzőleg is megemlítettem, sok probléma és félreértés adódik abból, hogy végül is kinek kell megőriznie a dokumentumokat.

Az adózó társaságnak, avagy a társaság könyvelőjének?

Adózás rendjéről szóló törvényt alapul véve, a társaság kötelessége, hogy ügyeljen saját irataira.

Mégis nagyon sokszor előfordul az a helyzet, amikor adóellenőrzésnél jönnek az adóhivataltól, és a társaság nem találja a saját könyvelési dokumentumait.

Arra hivatkoznak általában ilyenkor, hogy a könyvelő őrzik azokat.

Ezzel kettő probléma van.

Az első probléma, amit már többször is említettem, hogy alapszabályként ez az adózó kötelessége, és emiatt nem is háríthatja át másra azokat.

A második probléma, hogy, ha tényleg a könyvelőnél van, és tényleg ő őrzi, akkor fel kell mutatni az erről szóló megállapodást, amelyet a könyvelővel kötött.

Bizony!

Megállapodást kell kötni, amelyben leírják, hogy a könyvelő vállalja a felelősséget a könyvelési iratokért, tehát nála lesz megtalálható, és ő is őrzi határozatlan vagy határozott ideig.

A második, hogy a megállapodásban benne kell lennie annak is, hogy mely dokumentumok lettek átadva.

Vagyis kell egy átadás – átvételi jegyzőkönyv is.

A NAV –tól érkezett személyek a megállapodás esetében kérni fogják a fent említetteket, és, ha minden rendben van, akkor a könyvelőtől fogják elkérni az iratokat.
Így az elvesztéséért sem kell felelősséget vállalni.

Egy biztos, hogy a könyvelők párhuzamosan több 10, akár 20 céget is könyvelnek egyszerre, ezért nagy a valószínűsége, hogy nem fogják elvállalni, mert erre már nem lesz kapacitásuk, ami teljes mértékben érthető.

Az iratőrzés kérdését, ezennel tisztázottnak vélem a székhelyszolgáltatás blog témáján belül.