Székhelyszolgáltatás - A legjobb választás!!

Ahogyan azt már ígértem, a mai székhelyszolgáltatás bejegyzés, a székhelyszolgáltatás számára összeállított 2015 –ös kérdéssor tartalmát boncolgatja.

Ahogyan azt már említettem ez egy végzés formájában érkező kérdéssor.
Maga ez a rész, „KÉRDÉSEK” elnevezéssel 2 oldalon keresztül, 11 kérdésben foglalja össze mindazt, amelyet az állami adóhatóság tudni szeretne. A kérdések alkérdéseket, és részletes kifejtést igényelnek a megfogalmazásuk alapján.
Lássuk is a kérdéseket.

1. kérdés: Van-e használatot megalapozó szerződés a szolgáltató és a vizsgált társaság között. Hogy ha van, akkor mettől meddig érvényes a szerződés. Valamint, a használat jogcímére is kíváncsiak.

Természetesen minden szolgáltató és igénybevevő között van szerződéses jogviszony, kötelező valamivel igazolni a székhelyhasználatot. Itt releváns viszont az, hogy milyen jogcímen van. Nem biztos, hogy a legjobb, hogyha a szerződésre Bérleti szerződés kerül, mert a bérlet teljes fogalmát nem meríti ki ez a szerződés, hiszen nem állandó jelleggel tartózkodik bent az ügyfél.

Érdemesebb talán a Székhelyhasználati, vagy Megbízási jogcímen létrejövő szerződést alkalmazni.

Az, hogy mettől meddig tart a szolgáltatás szubjektív, mert a szolgáltató különböző csomagjai közül lehet választani, és akár meg is lehet hosszabbítani azt.

2. kérdés: Kiterjed-e más tevékenységre, szolgáltatásra a szerződés a székhelyhasználat biztosításán kívül, mire pontosan, alá kell húzni.

Ennél a kérdésnél, egy hosszabb felsorolást találunk, amely mellett az igen vagy nem szavak közül kell a megfelelőt aláhúzni. De kapcsolódik ehhez még kettő kifejtést igénylő alkérdés is. Ezek az egyéb, általuk fel nem sorolt szolgáltatás-lehetőségek leírására adnak lehetőséget.

3. kérdés: Tud-e a szolgáltató arról, hogy van-e a vizsgált társaságnak a NAV -hoz bejelentett iratőrzési helye, amely a székhelytől eltér, hol?

Tehát azt akarja tudni az állami adóhatóság, hogy egyáltalán kapcsolatban van- e a székhelyszolgáltatás irodája és az ügyfél és kommunikálnak-e arról, hogy az ügyfél hol szokta még tárolni a nála meglévő iratokat. Valószínűleg, hogyha bejelentésre kerül, akkor arról tud is a szolgáltató, kivéve, hogy ha annyira friss a bejelentés, hogy az ügyfél még nem szólt. Ez a kérdés is szubjektív, csakúgy, mint a többi, mert nem lehet kizárólag tisztán igen és nem válaszokat adni.

Egy teljesen új és aktuális témával jelentkezem ma.

Ahelyett, hogy in medias res kezdeném, leírom, hogy hogyan jutunk el a NAV székhelyszolgáltatás egészét érintő kérdéssorhoz.

Az állami adóhatóság az új év elején tartott egy „adatok gyűjtését célzó ellenőrzést”, ahol az érintett gazdasági társaság alkalmazottja, képviselője lett volna szükséges ahhoz, hogy nyilatkozzon az ellenőrzéssel kapcsolatos adatokról.

Székhelyszolgáltatás lévén, nagy annak a valószínűsége, hogy az éppen vizsgált adózó tagjai, képviselője, alkalmazottja nem fog bent tartózkodni a vizsgálat időpontjában, az irodában.

Ekkor a NAV elküldi a székhelyszolgálat helyére, külön, a székhelyszolgáltatás számára összeállított kérdéssort. Mivel az ellenőrzés kezdetekor nem jártak sikerrel, ezért, a szolgáltatóhoz címzett kérdőív már végzés formájában fog megjönni.

Ekkor felhívják a szolgáltató képviselőjét arra, hogy nyilatkozatot tegyen az adózóval kapcsolatban, mivel szerződéses viszony áll fenn közöttük.

Természetesen, mint mindhez, ehhez is tartozik határidő, ami meglepően kevés, hiszen vagy 3 vagy 5 nap áll a kérdőív kitöltésére.

Tudom, hogy ilyenkor sokakban felmerül, hogy ennyi idő miért ne lenne elég. Azért nem elég, mert ezt nem egyetlen egy adózóval kapcsolatban küldik ki egyszerre, hanem akár több, mint száz esetében kapja kézhez a székhelyszolgáltatás nyújtását végző cég.

Ez rengeteg plusz papírmunkát jelent, a már meglévő, folyamatos és mindennapos papírmunkák mellett.  Mindegyiket egytől egyig egyénileg kitölteni, megkeresni a megfelelő adatokat, hosszadalmas munka.

A végzés 6 oldal, ami a kérdéssor mellett egy nyilatkozattételre is felszólít.

Az elkövetkezendő bejegyzésekben a kérdőív tartalmai elemeit boncolgatom tovább.

Előző cikkben már elkezdtem kifejteni, hogy ez év, 2015. március 15-ig a betéti társaságok és a közkereseti társaságok kötelezően át kell, hogy nézzék a létesítő okirataikat, és össze kell hasonlítaniuk a hatályos Ptk. megfelelő szakaszaival.

Ahogyan azt már szintén említettem, ez a módosítás költségmentes, de csak akkor, ha a kötelezőkőn kívül, például székhely, székhelyszolgáltatás címe nem változik. Lehet ez a változás akár e-mail címbeli változás is, de most az irreleváns a számunkra.

De nézzük most meg, hogy mikre is kell nagyon odafigyelni.

Ha olyan rendelkezést tartalmaz a létesítő okirat, amely kimondja, hogy egyes tagot vagy tagokat megfoszt szavazati jogától, akkor meg kell, hogy szólaljon a fejünkben a vészjelző, mert minden erre irányuló kinyilatkoztatás semmis.

Nem lehet a társaság ügyvezetője olyan személy, aki nem tagja a társaságnak. Eszük ágába ne legyen olyan személyt beírni ügyvezetőnek, aki nem szerepel a tagok listája között.

Jó, ha tudjuk, hogy ha a társaság tagjai között halál következik be, akkor az örökös, amikor taggá válik, nem kötelező, hogy bármilyen vagyoni hozzájárulást tegyen.

A harmadik személyekkel szembeni helytállási kötelezettség szigorúan kötött. Semmilyen módon nem lehet eltérni attól, amely a Ptk. -ban szerepel.

A társasági jogviszony megszűnése esetén, elszámolási kötelezettséggel kell számolnunk. Ha az ilyen jellegű rendelkezés kizárást, korlátozást vagy hátrányosabb helyzetet teremt ahhoz képest, amelyet a Ptk. megenged, akkor az mindenképpen semmis.

Akkor ennyi is lenne a székhelyszolgáltatás 2015 témánk aktuális kis kitérője röviden.

Remélem, hogy így egy konkrétabb képet tudtam festeni mindenki számára. De, ha ennél is bővebb információt szeretnének, akkor bátran ajánlom Önöknek a linkelt oldalt.

Igazán izgalmasan indul a 2015-ös év. Sok változás történt és sok a tenni való. Ma egy kicsit eltérünk a székhelyszolgáltatás témánktól és az egyik legaktuálisabb kérdést vesszük elő.

Láttam interneten és újságban egyaránt, hogy sokaknak felütötte a fejét az, hogy a Betéti társaságok kötelező cégmódosítás határidejének dátuma lassan közeleg.

A Bt alapítás során létrejön egy társasági szerződés, amely különféle adatokat tartalmaz, többek között a székhely, székhelyszolgáltatás címét, e-mail címet és így tovább.

Viszont ezeknek az adatoknak nem mindegyike egyezik meg a hatályos Ptk. rendelkezéseivel.

A Bt-k és Kkt-k számára 2015. március 15-e a határidő arra, hogy átnézzék a társaságok létesítő okiratait és egyeztessenek, hogy megfelel-e a Ptk-ban leírtaknak. Ezek után 2015. április 15-ig van idő arra, hogy a cégmódosítás benyújtása megtörténjen.

Abban az estben, hogyha csak és kizárólag a kötelező adatokra nézve adunk be kérelmet, akkor a cégmódosítás illeték és közzétételi költségmentes. Ha a kötelező elemek mellett tartalmaz egyéb, nem kötelező módosítást, akkor az illetékmentesség ugrik és rendesen ki kell fizetnünk a költségeket.

A költségmentes kötelező cégmódosítás természetesen nem terjed ki az ügyvédi munkadíjra, amelyet nem lehet megspórolni.

2015. április közepéig kötelező benyújtani a Bt alapítás során létrejött cég, kötelező cégmódosítását, különben hivatalból szabnak ki bírságot, amely akár a 100.000,- Ft-os összeget is elérheti.

Székhelyszolgáltatás témánk ezen, kis kitérőjét, a következőkben folytatni fogom.

Hazánkban egyre elterjedtebb a székhelyszolgáltatás, mely nagyban megkönnyíti a cégek mindennapi életét, nagy terhet levéve az elfoglalt cégvezetők válláról.

A székhelyszolgáltatás egyik legnagyobb előnye, hogy a cége számára érkező leveleket teljes körű asszisztenciával a székhelyszolgáltató kezeli, így Ön kényelmesen az e-mail rendszerén keresztül láthatja naprakészen küldeményeit. Emellett még a székhelyszolgáltatók többsége iparűzési adómentes településen is kínál székhelyszolgáltatást, mellyel még az éves iparűzési adót is megspórolhatja cége számára, mely egy jól működő nyereséges cégnél nem kis összeget jelent. Iparűzési adómentes település hazánkban kevés helyen található, de a legkedveltebb IPA mentes település Újlengyel, ahol az önkormányzat által kiszabott helyi iparűzési adó 0%. 

Amennyiben még ebben az évben módosítja cége székhelyét az IPA mentes Újlengyelbe, úgy a 2015-ös évben teljes mértékben megspórolhatja az adója egy igencsak nagy részét. 

Az IPA mentes székhelyszolgáltatás kedvezményes árakon elérhető az ország bármely pontján, megbízható ügyvédi háttérrel.