Székhelyszolgáltatás - A legjobb választás!!

A székhelyszolgáltatás témánkon kicsit túlmutató, de egy igen érdekes probléma válaszát hoztam el. Mostanában elég gyakran fordul elő az a kérdés, hogy kinek a felelőssége az, hogy ha az adózó iratait az adóellenőrzés során nem találják.

Az ellenőrzés során, a NAV kéri a könyvelési dokumentációkat, mert csak ezek alapján tudja elvégezni a szükséges dolgokat.

Ilyenkor a NAV kéri az adózótól azokat a bizonyos iratokat. Sokszor fordul elő az, hogy az adózó arra hivatkozik, hogy nem nála, hanem a könyvelőjénél található meg minden dokumentáció, ezért nem tudja odaadni az adóhatóságnak ellenőrzésre.

Nagyon fontos figyelni arra, hogy alapvetően az adózónak kell megőrizni ezeket a bizonyos dokumentumokat, akár székhely vagy a székhelyszolgáltatás bejelentett címén. A lényeg, hogy amikor kell, akkor elérhető legyen.

Csak abban az esetben fogja elfogadni a NAV azt a kifogást, hogy a könyvelőnél vannak az iratok, hogy ha arról az adózó és a könyvelő írt egy megállapodást, amelyből tisztán és világosan kivehető, hogy az iratanyag őrzését a könyvelő vállalta.

Minden más esetben, hogy ha nem találják a székhelyszolgáltatás, valamint a székhelyen a szükséges iratanyagot, akkor a felelősség automatikusan az adózót terheli, kivéve persze abban az esetben, amit fentebb említettem, hogy van róla egy nyilatkozat, hogy a könyvelő őrzi meg.

A székhelyszolgáltatás témánknak ez már a határ „területe”, de mindenképpen érdemes, ha széles körben vagyunk tájékozottak, hogy ne érjen váratlan meglepetés.

Ha szeretnének a székhelyszolgáltatás igényléséről több mindent tudni, és kedvező áron igényelni azt, akkor keressék fel a linkelt szolgáltató oldalát.

Ahogyan azt már ígértem, a mai székhelyszolgáltatás bejegyzés, a székhelyszolgáltatás számára összeállított 2015 –ös kérdéssor tartalmát boncolgatja.

Ahogyan azt már említettem ez egy végzés formájában érkező kérdéssor.
Maga ez a rész, „KÉRDÉSEK” elnevezéssel 2 oldalon keresztül, 11 kérdésben foglalja össze mindazt, amelyet az állami adóhatóság tudni szeretne. A kérdések alkérdéseket, és részletes kifejtést igényelnek a megfogalmazásuk alapján.
Lássuk is a kérdéseket.

1. kérdés: Van-e használatot megalapozó szerződés a szolgáltató és a vizsgált társaság között. Hogy ha van, akkor mettől meddig érvényes a szerződés. Valamint, a használat jogcímére is kíváncsiak.

Természetesen minden szolgáltató és igénybevevő között van szerződéses jogviszony, kötelező valamivel igazolni a székhelyhasználatot. Itt releváns viszont az, hogy milyen jogcímen van. Nem biztos, hogy a legjobb, hogyha a szerződésre Bérleti szerződés kerül, mert a bérlet teljes fogalmát nem meríti ki ez a szerződés, hiszen nem állandó jelleggel tartózkodik bent az ügyfél.

Érdemesebb talán a Székhelyhasználati, vagy Megbízási jogcímen létrejövő szerződést alkalmazni.

Az, hogy mettől meddig tart a szolgáltatás szubjektív, mert a szolgáltató különböző csomagjai közül lehet választani, és akár meg is lehet hosszabbítani azt.

2. kérdés: Kiterjed-e más tevékenységre, szolgáltatásra a szerződés a székhelyhasználat biztosításán kívül, mire pontosan, alá kell húzni.

Ennél a kérdésnél, egy hosszabb felsorolást találunk, amely mellett az igen vagy nem szavak közül kell a megfelelőt aláhúzni. De kapcsolódik ehhez még kettő kifejtést igénylő alkérdés is. Ezek az egyéb, általuk fel nem sorolt szolgáltatás-lehetőségek leírására adnak lehetőséget.

3. kérdés: Tud-e a szolgáltató arról, hogy van-e a vizsgált társaságnak a NAV -hoz bejelentett iratőrzési helye, amely a székhelytől eltér, hol?

Tehát azt akarja tudni az állami adóhatóság, hogy egyáltalán kapcsolatban van- e a székhelyszolgáltatás irodája és az ügyfél és kommunikálnak-e arról, hogy az ügyfél hol szokta még tárolni a nála meglévő iratokat. Valószínűleg, hogyha bejelentésre kerül, akkor arról tud is a szolgáltató, kivéve, hogy ha annyira friss a bejelentés, hogy az ügyfél még nem szólt. Ez a kérdés is szubjektív, csakúgy, mint a többi, mert nem lehet kizárólag tisztán igen és nem válaszokat adni.

Egy teljesen új és aktuális témával jelentkezem ma.

Ahelyett, hogy in medias res kezdeném, leírom, hogy hogyan jutunk el a NAV székhelyszolgáltatás egészét érintő kérdéssorhoz.

Az állami adóhatóság az új év elején tartott egy „adatok gyűjtését célzó ellenőrzést”, ahol az érintett gazdasági társaság alkalmazottja, képviselője lett volna szükséges ahhoz, hogy nyilatkozzon az ellenőrzéssel kapcsolatos adatokról.

Székhelyszolgáltatás lévén, nagy annak a valószínűsége, hogy az éppen vizsgált adózó tagjai, képviselője, alkalmazottja nem fog bent tartózkodni a vizsgálat időpontjában, az irodában.

Ekkor a NAV elküldi a székhelyszolgálat helyére, külön, a székhelyszolgáltatás számára összeállított kérdéssort. Mivel az ellenőrzés kezdetekor nem jártak sikerrel, ezért, a szolgáltatóhoz címzett kérdőív már végzés formájában fog megjönni.

Ekkor felhívják a szolgáltató képviselőjét arra, hogy nyilatkozatot tegyen az adózóval kapcsolatban, mivel szerződéses viszony áll fenn közöttük.

Természetesen, mint mindhez, ehhez is tartozik határidő, ami meglepően kevés, hiszen vagy 3 vagy 5 nap áll a kérdőív kitöltésére.

Tudom, hogy ilyenkor sokakban felmerül, hogy ennyi idő miért ne lenne elég. Azért nem elég, mert ezt nem egyetlen egy adózóval kapcsolatban küldik ki egyszerre, hanem akár több, mint száz esetében kapja kézhez a székhelyszolgáltatás nyújtását végző cég.

Ez rengeteg plusz papírmunkát jelent, a már meglévő, folyamatos és mindennapos papírmunkák mellett.  Mindegyiket egytől egyig egyénileg kitölteni, megkeresni a megfelelő adatokat, hosszadalmas munka.

A végzés 6 oldal, ami a kérdéssor mellett egy nyilatkozattételre is felszólít.

Az elkövetkezendő bejegyzésekben a kérdőív tartalmai elemeit boncolgatom tovább.