Székhelyszolgáltatás - A legjobb választás!!

A mai bejegyzésben egy kicsit aprólékosabban vesszük szemügyre azt, hogy mit jelent a székhelyszolgáltatás és a központi ügyintézés, milyen a viszonyuk, és hogy ennél a kettőnél mire kell vigyázni.

Az az alapvetés, hogy a központi ügyintézés és a székhely címe ugyanaz. DE!

Ettől el lehet térni, de csak akkor, hogyha az a létesítő okiratba feltüntetésre kerül, és a cégbíróság bejegyzi.

Mit jelent pontosan az, hogy központi ügyintézés helye?

Azt jelenti, hogy itt történik a maga a döntéshozatal, ami konkrétan a céget érinti. Innen irányítják a céget, és itt van a menedzsment is.

A központi ügyintézés nem terjed ki arra, hogy az ügyfeleket fogadják vagy egyéb, a tevékenységükkel kapcsolatos dolgokra. Itt nem a létesítő okiratban leírt tevékenység végzése folyik, hanem a minden olyan egyéb más tevékenység, amely a társaság helyes működéséhez szükséges.

A székhelyszolgáltatás egy roppant praktikus dolog, de, hogy ha nem a székhelyszolgáltatás címén történnek a fentiekben leírtak, akkor az iratokat előkészítő személynek mindenképpen kell azt jelezni, hogy a létesítő okiratba feljegyzésre kerülhessen.

Milyen előnyei vannak a budapesti székhelyszolgáltatásnak?

Nem kell mondanom, hogy az előnyök mindenki számára szubjektívak, hiszen lehet, hogy amit valaki előnyösnek tart, azt egy másik személy előnytelennek érez a gazdasági társasága szempontjából.

Ma már bőven válogathatunk a székhelyszolgáltatás különböző variációi között, hiszen lehet az akár a fővárosban vagy iparűzési adómentes településen vagy egyéb más helyen. A székhelyszolgáltatás kérhető egyéb cégeljárásokkal, mint például cégalapítás, cégmódosítás, cégadás, és cégvétel.

Kérhetünk hozzá ügyvédi vagy könyvelői közreműködést.

Ezeknek a variációknak csak a pénztárcánk szab határt. A székhelyszolgáltatás Budapesten különböző árakon található meg. Nyilván függ attól is, hogy milyen helyen van, belvárosban vagy máshol található-e meg. Tisztában kell lenni azzal, hogy sokban megéri a fővárosban igényelni székhelyszolgáltatást, mert itt van az üzleti élet központja.

Másfelől viszont nagyon könnyen megközelíthető, hiszen helyben vannak a vonatállomások, könnyen megközelíthető a repülőtér, valamint autóval is könnyű elérni. Rengeteg hotel található meg, konferencia termek és egyéb előadó helyek, amelyek azoknak a cégeknek nagyon jól jön, amelyek nemzetközi kapcsolatokat építenek és ápolnak. Szem előtt kell tehát azt is tartani, hogy a partnerek elszállásolásáról és „szórakoztatásáról” is gondoskodni kell.

Nyilván, akik a fővárosban laknak, azoknak célszerű szintén a székhelyszolgáltatás igénylése során a fővárosba kérni a székhelyet.

Ilyen kis apróságokra is érdemes odafigyelni, amikor gondosan kiválasztjuk a megfelelő székhelyet.

Ahogyan azt már ígértem, a mai székhelyszolgáltatás bejegyzés, a székhelyszolgáltatás számára összeállított 2015 –ös kérdéssor tartalmát boncolgatja.

Ahogyan azt már említettem ez egy végzés formájában érkező kérdéssor.
Maga ez a rész, „KÉRDÉSEK” elnevezéssel 2 oldalon keresztül, 11 kérdésben foglalja össze mindazt, amelyet az állami adóhatóság tudni szeretne. A kérdések alkérdéseket, és részletes kifejtést igényelnek a megfogalmazásuk alapján.
Lássuk is a kérdéseket.

1. kérdés: Van-e használatot megalapozó szerződés a szolgáltató és a vizsgált társaság között. Hogy ha van, akkor mettől meddig érvényes a szerződés. Valamint, a használat jogcímére is kíváncsiak.

Természetesen minden szolgáltató és igénybevevő között van szerződéses jogviszony, kötelező valamivel igazolni a székhelyhasználatot. Itt releváns viszont az, hogy milyen jogcímen van. Nem biztos, hogy a legjobb, hogyha a szerződésre Bérleti szerződés kerül, mert a bérlet teljes fogalmát nem meríti ki ez a szerződés, hiszen nem állandó jelleggel tartózkodik bent az ügyfél.

Érdemesebb talán a Székhelyhasználati, vagy Megbízási jogcímen létrejövő szerződést alkalmazni.

Az, hogy mettől meddig tart a szolgáltatás szubjektív, mert a szolgáltató különböző csomagjai közül lehet választani, és akár meg is lehet hosszabbítani azt.

2. kérdés: Kiterjed-e más tevékenységre, szolgáltatásra a szerződés a székhelyhasználat biztosításán kívül, mire pontosan, alá kell húzni.

Ennél a kérdésnél, egy hosszabb felsorolást találunk, amely mellett az igen vagy nem szavak közül kell a megfelelőt aláhúzni. De kapcsolódik ehhez még kettő kifejtést igénylő alkérdés is. Ezek az egyéb, általuk fel nem sorolt szolgáltatás-lehetőségek leírására adnak lehetőséget.

3. kérdés: Tud-e a szolgáltató arról, hogy van-e a vizsgált társaságnak a NAV -hoz bejelentett iratőrzési helye, amely a székhelytől eltér, hol?

Tehát azt akarja tudni az állami adóhatóság, hogy egyáltalán kapcsolatban van- e a székhelyszolgáltatás irodája és az ügyfél és kommunikálnak-e arról, hogy az ügyfél hol szokta még tárolni a nála meglévő iratokat. Valószínűleg, hogyha bejelentésre kerül, akkor arról tud is a szolgáltató, kivéve, hogy ha annyira friss a bejelentés, hogy az ügyfél még nem szólt. Ez a kérdés is szubjektív, csakúgy, mint a többi, mert nem lehet kizárólag tisztán igen és nem válaszokat adni.

Egy teljesen új és aktuális témával jelentkezem ma.

Ahelyett, hogy in medias res kezdeném, leírom, hogy hogyan jutunk el a NAV székhelyszolgáltatás egészét érintő kérdéssorhoz.

Az állami adóhatóság az új év elején tartott egy „adatok gyűjtését célzó ellenőrzést”, ahol az érintett gazdasági társaság alkalmazottja, képviselője lett volna szükséges ahhoz, hogy nyilatkozzon az ellenőrzéssel kapcsolatos adatokról.

Székhelyszolgáltatás lévén, nagy annak a valószínűsége, hogy az éppen vizsgált adózó tagjai, képviselője, alkalmazottja nem fog bent tartózkodni a vizsgálat időpontjában, az irodában.

Ekkor a NAV elküldi a székhelyszolgálat helyére, külön, a székhelyszolgáltatás számára összeállított kérdéssort. Mivel az ellenőrzés kezdetekor nem jártak sikerrel, ezért, a szolgáltatóhoz címzett kérdőív már végzés formájában fog megjönni.

Ekkor felhívják a szolgáltató képviselőjét arra, hogy nyilatkozatot tegyen az adózóval kapcsolatban, mivel szerződéses viszony áll fenn közöttük.

Természetesen, mint mindhez, ehhez is tartozik határidő, ami meglepően kevés, hiszen vagy 3 vagy 5 nap áll a kérdőív kitöltésére.

Tudom, hogy ilyenkor sokakban felmerül, hogy ennyi idő miért ne lenne elég. Azért nem elég, mert ezt nem egyetlen egy adózóval kapcsolatban küldik ki egyszerre, hanem akár több, mint száz esetében kapja kézhez a székhelyszolgáltatás nyújtását végző cég.

Ez rengeteg plusz papírmunkát jelent, a már meglévő, folyamatos és mindennapos papírmunkák mellett.  Mindegyiket egytől egyig egyénileg kitölteni, megkeresni a megfelelő adatokat, hosszadalmas munka.

A végzés 6 oldal, ami a kérdéssor mellett egy nyilatkozattételre is felszólít.

Az elkövetkezendő bejegyzésekben a kérdőív tartalmai elemeit boncolgatom tovább.

Előző cikkben már elkezdtem kifejteni, hogy ez év, 2015. március 15-ig a betéti társaságok és a közkereseti társaságok kötelezően át kell, hogy nézzék a létesítő okirataikat, és össze kell hasonlítaniuk a hatályos Ptk. megfelelő szakaszaival.

Ahogyan azt már szintén említettem, ez a módosítás költségmentes, de csak akkor, ha a kötelezőkőn kívül, például székhely, székhelyszolgáltatás címe nem változik. Lehet ez a változás akár e-mail címbeli változás is, de most az irreleváns a számunkra.

De nézzük most meg, hogy mikre is kell nagyon odafigyelni.

Ha olyan rendelkezést tartalmaz a létesítő okirat, amely kimondja, hogy egyes tagot vagy tagokat megfoszt szavazati jogától, akkor meg kell, hogy szólaljon a fejünkben a vészjelző, mert minden erre irányuló kinyilatkoztatás semmis.

Nem lehet a társaság ügyvezetője olyan személy, aki nem tagja a társaságnak. Eszük ágába ne legyen olyan személyt beírni ügyvezetőnek, aki nem szerepel a tagok listája között.

Jó, ha tudjuk, hogy ha a társaság tagjai között halál következik be, akkor az örökös, amikor taggá válik, nem kötelező, hogy bármilyen vagyoni hozzájárulást tegyen.

A harmadik személyekkel szembeni helytállási kötelezettség szigorúan kötött. Semmilyen módon nem lehet eltérni attól, amely a Ptk. -ban szerepel.

A társasági jogviszony megszűnése esetén, elszámolási kötelezettséggel kell számolnunk. Ha az ilyen jellegű rendelkezés kizárást, korlátozást vagy hátrányosabb helyzetet teremt ahhoz képest, amelyet a Ptk. megenged, akkor az mindenképpen semmis.

Akkor ennyi is lenne a székhelyszolgáltatás 2015 témánk aktuális kis kitérője röviden.

Remélem, hogy így egy konkrétabb képet tudtam festeni mindenki számára. De, ha ennél is bővebb információt szeretnének, akkor bátran ajánlom Önöknek a linkelt oldalt.